Magas vérnyomás | magas vérnyomás kezelése
1135 Budapest, Jász utca 33-35.
06(1)800-9333, 06(30)633-09-61
  
Kiegyensúlyozott bélflórával a COVID-19 ellen

A bélflóra és a COVID-19 megbetegedés közötti kapcsolat I.

A mikrobiom több milliárd mikroorganizmus génállományát foglalja magába, amelyek erős hatással vannak a gazdaszervezet immunhomeosztázisára.

A bélmikrobiom többféle baktériumfajt, vírust és gombát tartalmaz. Kutatások igazolják, hogy a bélmikrobióták jelenléte számos előnnyel jár a gazdaszervezet számára, beleértve a patogén kórokozók közvetlen gátlását, a bél integritásának fenntartását vagy az emésztetlen anyagok metabolizálását, cserébe a gazdaszervezet táplálékot szolgáltat. A gazdaszervezetben lévő immunrendszer és a bélmikrobióta közötti összetett kapcsolat szabályozza és támogatja egymást, mivel a teljes szervezet immunsejtjeinek 70-80 %-a a bélben található.

Diszbiózis

A bélflóra állapotának megváltozása különféle betegségek kialakulásával hozható összefüggésbe, például gyulladásos bélbetegség (IBD), rheumatoid arthritis, 2-es típusú cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri betegségek.

A diszbiózis (dysbiosis) a bél mikrobiomjában bekövetkezett olyan változása, amely a bélflóra egyensúlyának zavarához vezet. Ezen állapot esetén gyulladásos bélbetegség alakulhat ki.

A kiegyensúlyozatlan baktériumflóra egyrészt opportunista fertőzésekhez vezethet (immunhiányos állapotokban elforduló fertőzés), valamint az immunrendszert is kórosan befolyásolja, ami több szerv károsodásához vezethet.

A mikrobiális anyagcserefolyamat - pl. egy influenza fertőzés során - növeli a citokinek termelését a bélben, amelyek az immunválasz intenzitását szabályozzák.

Feltevések szerint a COVID-19 vírus kölcsönhatása a mikrobiómmal szintén befolyásolhatja a citokin termelést, és akár a gyulladást elősegítő citokinek túltermeléséhez is vezethet.

COVID-19 és a bélflóra

A COVID-19 betegség vonatkozásában különböző tanulmányok számos esetben alátámasztották a gyomor-bélrendszeri tünetek jelenlétét a betegség lefolyása során, mint például hányinger, hányás, hasmenés vagy hasi fájdalom.

Egy kutatás szerint a betegség súlyosságának növekedésével az emésztőrendszeri tünetek kifejezettebbé váltak. Az emésztőrendszeri tünetekkel küzdő betegeknél megemelkedett májenzimszintet, alacsonyabb fehérvérsejtszámot (monocita szám), megnyúlt a protrombin-időt (véralvadási érték) találtak és több antimikrobiális kezelésben részesültek, mint az emésztőrendszeri tünetekkel nem rendelkezők. Ezeket a tüneteket az enterociták (bél sejtjei) SARS-CoV-2 általi közvetlen fertőzése okozhatja, a bélrendszert és a tüdő mikrobiomját érintő „bél-tüdő tengely” jelenségén keresztül vagy immunszabályozó mechanizmusokon keresztül.

Kimutatták, hogy a bélflóra miként befolyásolja a tüdő egészségét. A bél-tüdő tengelye kétirányú, azaz a bél mikrobiális metabolitjai (anyagcsere termékei) hatással lehetnek a tüdőre. A légúti fertőzések és a tüdőben lévő gyulladás pedig a bél mikrobiótáira. Ez azt jelenti, hogy a bélflóra összetételében és működésében bekövetkező változások hatással lehetnek a légutakra, a légúti zavarok pedig az immunszabályozáson keresztül az emésztőrendszerre.

Tudósok a tüdő mikrobióta összetételének eltéréseit elemezték a SARS-CoV-2-vel fertőzött betegek vonatkozásában. A tüdő mikrobiomján a légutakban, valamint a tüdőszövetben élő mikroorganizmusok összességét értjük. A kutatás során arra a következtetésre jutottak, hogy a tüdő mikrobiális összetétele eltér a fertőzött betegekben az egészséges kontrollcsoporthoz képest. Azt is megemlítették, hogy a közösségben szerzett tüdőgyulladásban szenvedő betegek mikrobiális összetétele hasonló volt. Emellett különböző vizsgálatok rávilágítottak a bélflóra változásaira az új koronavírus fertőzés tekintetében. Az egészséges kontrollokhoz képest a COVID-19 betegeknél nagyobb volt az opportunista kórokozók (például Streptococcus, Rothia) száma, jelentősen csökkent a hasznos baktériumok diverzitása (sokfélesége) és mennyisége.

 

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészégügyi tanár MSc

 

Hivatkozás:

Pan L, Mu M, Yang P, Sun Y, Wang R, Yan J, et al. Clinical characteristics of COVID-19 patients with digestive symptoms in hubei, china: a descriptive, cross-sectional. Multicent Study Am J Gastroenterol. 2020;115:766–773.

Dhar D, Mohanty A. Gut microbiota and Covid-19- possible link and implications. Virus Res. 2020;285:198018. doi: 10.1016/j.virusres.2020.198018.

Natividad JM, Verdu EF. Modulation of intestinal barrier by intestinal microbiota: pathological and therapeutic implications. Pharmacol Res. 2013 Mar;69(1):42-51. doi: 10.1016/j.phrs.2012.10.007. Epub 2012 Oct 23. PMID: 23089410.

Shen Z, Xiao Y, Kang L, Ma W, Shi L, Zhang L, Zhou Z, Yang J, Zhong J, Yang D, Guo L. Genomic diversity of SARS-CoV-2 in coronavirus disease 2019 patients. Clin Infect Dis. 2020 doi: 10.1093/cid/ciaa203

Gu, S., Chen, Y., Wu, Z., Chen, Y., Gao, H., Lv, L., Guo, F., Zhang, X., Luo, R., Huang, C., Lu, H., Zheng, B., Zhang, J., Yan, R., Zhang, H., Jiang, H., Xu, Q., Guo, J., Gong, Y., Tang, L., … Li, L. (2020). Alterations of the Gut Microbiota in Patients With Coronavirus Disease 2019 or H1N1 Influenza. Clinical infectious diseases : an official publication of the Infectious Diseases Society of America, 71(10), 2669–2678. https://doi.org/10.1093/cid/ciaa709

Wu, H. J., & Wu, E. (2012). The role of gut microbiota in immune homeostasis and autoimmunity. Gut microbes, 3(1), 4–14. https://doi.org/10.4161/gmic.19320

Rooks, M. G., & Garrett, W. S. (2016). Gut microbiota, metabolites and host immunity. Nature reviews. Immunology, 16(6), 341–352. https://doi.org/10.1038/nri.2016.42